Magyar Zenészeti Lexicon. Encyklopediai kézikönyv melyben föltalálhatók... Rövidre szabott élet-vagy ismertetö rajzai... Szerkesztette és irta Ságh József
Cím:
Magyar zenészeti lexicon : encyklopediai kézikönyv
Dokumentumtípus:
Könyv (monografikus szint)
Szerzőségi közlés:
szerk. és írta Ságh József
Információhordozó:
nyomtatott anyag
Szerző:
Ságh József (1852-1922)
Kiadás helye:
[Budapest]
Kiadó neve:
Táborszky és Parsch
Megjelenés éve:
[1879]
Fizikai leírás:
296, [8] p. ; 19 cm
Tárgyszó:
Zene ;
Formai tárgyszó:
Lexikon
ETO jelzet:
03[78]
Rezessy László tanszékvezető ajánlásával egy barátjának 1954. VII. 15. -i keltezéssel.
A címoldal után 17. oldaltól kezdődik a könyv és 298. oldalig tart.
Ságh József
Író, zenetanár, szül. Pesten 1852. A 70-es években ő adta ki az első magyar zenészeti lexikont. 1882. alapította az országos zenetanárok egyesületét, melynek tiz évnél tovább volt buzgó és tevékeny elnök-igazgatója. 1885. a Zenelapot szerkesztette s adta ki. 1888-90-ig mint az országos magyar daláregyesület vezértitkára fejtett ki buzgó tevékenységet s ugyanazon évben mint az Erkel Ferenc 50 éves jubileumára alakult országos nagybizottság jegyzője volt. Irodalmi és zenészeti érdemeiért arany érdemkeresztet kapott.
Enczyklopédiai kézikönyv melyben föltalálhatók: a zenetudomány legszükségesebb ismeretei; a hazai és nálunk polgáriosult zenészek, zeneszerzők, hangszerkészitők, zeneirók, kitünőbb zenekedvelők stb. rövidre szabott élet vagy ismertető rajzai; továbbá a hangszerek ismertetése s a zenében gyakran előforduló idegen szavak magyarázata. Szerkesztette és írta --.
[Budapest, 1879. ] Táborszky és Parsch. [4] + 296 + [2] p.
Vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben. Kissé kopottas állapotú példány.
Az 1879-es években ő adta ki az első magyar zenészeti lexikont, majd 1882-ben ő alapította az országos zenetanárok egyesületét, melynek elnök-igazgatója volt.
Ságh József,
zenetanár, szül. 1852. márczius hó 13-án Pesten; zeneelméleti tanulmányait idősb Ábrányi Kornélnál végezte. 1870 óta budapesti székesfővárosi népiskolai zenetanár. 1882-ben alapította az országos zenetanárok egyesületét, melynek tíz évnél tovább volt elnök-igazgatója. 1888-90. mint az országos magyar daláregyesület vezértitkára fejtett ki buzgó tevékenységet és ugyanazon évben az Erkel Ferencz 50 éves jubileumára alakult országos nagybizottság jegyzője volt. 1873-ban nőül vette id. Ábrányi Kornél leányát, Jolánt. A zene terén szerzett érdemeinek elismeréseül több egyesület megválasztotta őt dísz-, illetve tiszteletbeli tagnak. 1886-ban ő felsége a király az arany érdemkereszttel tüntette ki. Tanulmányútat tett Németországban, Svájczban, Francziaországban és Felső-Olaszországban. Az első országos zenészeti congresszust 1901-ben Budapesten létesítette.
Eleintén a Zenészeti Lapok, a Kis Tükör, a Hasznos Mulattató és a Népnevelők Lapjának volt dolgozótársa; később a napilapokban is, így a Honban, Egyetértésben, Magyarországban, Budapestben (rendes zenereferens) és a Harmoniában jelentek meg czikkei; a Zenészeti Lapoknak több évig volt munkatársa, később segédszerkesztője. Czikkei a Zenelapban (1887. A játék és zenei hajlam sat. ); a Politikai Heti Szemlében (1895. Operát a vidéknek) stb.
Munkái:
1. Rövid vezérfonal az énekoktatás rendszeres előadásához a népiskolákban. A ŤNépnevelők budapesti egyleteť IV. (művészi) szakosztály megbízásából Kothe után szabadon. Bpest, 1876.
2. Magyar Zenészeti Lexikon. A zenetudomány legszükségesebb ismeretei a hazai s nálunk polgáriasult zenészek, zeneszerzők, hangszerkészítők, zeneírók stb. életrajzai, továbbá a hangszerek ismertetése és a zenében gyakran előforduló idegen szavak magyarázata. Szerk. Bpest, 1880. (2. kiadás. 1. füzet. Bpest, 1900. Általános zenészeti lexikon, melynek két vaskos kötetnyi kéziratát kiadásra készíti elő. )
Felolvasásokat tartott az iparosok körében: A tánczzene fejlődése; a zenetanárok országos egyesülete által rendezett nyilvános felolvasó estélyein: A játék és a zenei hajlam, Emlékezés Liszt Ferenczre.
Szerkeszti a Zenelapot, mint kiadótulajdonos, 1886. jan. 1-től, mely havonként háromszor jelenik meg Ungarische Musikzeitung cz. német melléklettel.
Jegyei: gh., sgh. és (-).
1901 | Július
Az első magyar zenész- kongresszus
Hoszszas előkészület után történt, hogy a zene mindenfaju művelői július 2-ikán tanácskozásra gyűltek öszsze Budapesten. Az első magyar zenekongreszszus ez. A magyar zene művelői közül többen hiányoztak, de az irányítók közül elegen részt vettek a tanácskozásokban, a vidékről is több zeneművész, sőt Bécsből is ketten.
Gróf Szapáry volt a kongreszszus védője, kit küldöttség hívott meg a Royal fogadóban megnyílt tanácskozásra. Siposs Antal zongoraművész üdvözölte gróf Szapáry Pált. A tanácskozás sok dolog körül forgott, mert nálunk a zenészeti ügyek rendezetlenek s a zeneművelés nem olvadt bele az életbe, csak alkalmilag és kedvtelésből jelentkezik.
Először Ságh József indítványát fogadták el, hogy állandó testületet válaszszanak 50 tagból a zenei kongreszszus állandó tanácsát, mely a zene dolgaival foglalkozzék. Gróf Szapáry Pál egy budapesti zenepalota építését inditványozta, melyben több hangversenyterem is lenne. Remélhetőleg a kormány és a fővárosi hatóság is támogatná.
Egyhangúlag elfogadták. Előkerült aztán a zenészek országos nyugdíj-egyesületének ügye. Bogosich Mihály czimzetes püspök az egyházi zenekarok tökéletlenségére hívta föl a figyelmet. Majd a gomba-módra szaporodó zeneiskolák kerültek szóba.
Itt állami felügyelet volna szükséges. Hangzottak fejtegetések a a kötelező középiskolai zene és énekoktatásról. A bécsből jött Frank Ferencz németül mondta el, hogy Ausztriában is rosz a zenészek sorsa s ebben tényezők a katonai zenekarok, melyek elnyomják a művészetet. Beszélt a bécsi mintára szervezendő magyarországi zenészszövetségről, mely öszszeköttetésbe lépne a bécsivel.
Kövessi Ferencznek a katonai zenekarok ellen tartott előadását Donáth Lajos azzal egészítette ki, hogy akatonai zenekarokat a vidéki szinházakból is szorítsák ki, s a szinházi igazgatókat kötelezzék rendes zenekarok tartására. Sztojanovics Jenő ismert zeneszerző a katonai zenekarok fölött szintén éles hangon ítélt, mert 20 - 30 forintért játszanak egy este, így tehát művész zenekarok nem versenyezhetnek vele. Mióta Poroszországban eltiltották,
hogy a katonai zenekarok egyenruhában játszanak, egészen megcsappant irántuk az érdeklődés. Így kellene tenni nálunk is a katonai zenekarok ellen.
A Zenelapot 1886-ban jelentette meg először Ságh József. [4] Lapengedélyezési kérelmének száma 11983 eln. Kelte: 1885. dec. 30.
„ Budapest főváros nagyságos polgármesteréhez
jelentése
Ságh József a ťZenelapŤ szerkesztője és laptulajdonosának lak. VIII. ker. Bodzafa utca 21. sz.
melyben a jövő 1886. évi január 1-én megjelenő ťZenelapŤ című zenészeti szaklap megindítását bejelenti. [96
Nagyságos Polgármester Úr!
Alolírott 1886 évi január hó 1-én egy zenészeti szaklapot indítok meg ťZenelapŤ címén.
A lap minden hó 1-én, 10-én és 20-án, tehát havonként háromszor jelenik meg.
Felelős szerkesztője s lapkiadója alolírott Ságh József, (: l.: VIII. ker. Bodzafa utca 21. sz.: )
A lap nyomdásza: Müller Károly, ezelőtt Münszter Károly, (: l.: II. ker. Fő utca 20. sz.: )
Van szerencsém a fentieket Nagyságos Polgármester úrnak bejelentve szíves tudomására hozni.
Teljes tisztelettel
alázatos szolgája: Ságh József
a ťZenelapŤ felelős szerkesztője és laptulajdonosa
Budapesten 1885. dec. 30.
Szerkesztőség és kiadóhivatal
(VIII) Bodzafa utca 21.
Ságh József”
Ságh József”
A válaszirat és az engedély kelte 1886. január 5. Száma 11983. eln.
A Zenelap 1886. jan. 1-jén megjelenő 1. számában a szerkesztő beköszöntő cikkében, „ Mire törekedünk? ” címmel fogalmazza meg a lap célkitűzéseit:
„ Midőn ez kizárólagosan csak zenével foglalkozó művészeti közlöny életbeléptetésére magunkat elhatároztuk: erre erőt és bátorságot egyrészt ama elismert nevű zeneírók készséges és hazafias támogatásából merítettük, kik lapunkat nagybecsű közreműködésükkel megtisztelni szíveskedtek; másrészt pedig ama hitből miszerint a művelt s a zene iránt valóban érdeklődő magyar közönség, már régóta érezvén (mert éreznie kellett), egy ily irodalmi közeg hiányát; azt örömmel fogja üdvözölni, főleg mint olyant, melyben az e téren már évek hosszú során át sikeresen működött és ismert nevű harcosokkal lesz alkalma találkozhatni … ” [5]
E régi „ harcosok” egyik legjelesebbike Ábrányi Kornél azonban, ugyanebben az ünnepi első számban meglehetősen szkeptikusan nyilatkozott a fennmaradást és a közönség érettségét illetően. Korábbi tapasztalatai és sikertelenségei a lapok, kivált a Zenészeti Lapok esetében, nyilván ezt indokolttá tették. A főszerkesztő azonban személyes sértésnek és irigységnek vette Ábrányi megnyilatkozását, de megjelentette saját megjegyzéseivel ellátva.
Ságh József igyekezett tekintélyes pártfogókat is keresni a lap számára. Így „ Az Országos Magyar Daláregyesület és a Zenebarátok Országos Egyesületének Hivatalos közlönye” -ként, – a zeneművészet összes ágai köréből – alcímmel jelölte meg lapját. A 12 oldal terjedelmű lap előfizetése egész évre 6 frt., és szinte minden zeneműkereskedésben árulták, Rózsavölgyi, Klökner, a Harmónia, Táborszky és a Nádor cég vállalta a terjesztést. Hatalmas munkatársi gárdát sorakoztatott fel Ságh, fővárosi és vidéki szerzőket egyaránt. Így a teljes névsor:
id. Ábrányi Kornél, Beliczay Gyula, Berecz Ede, Czeke Sándor, Dunkl J. N., Dombay Artur, Gobbi Henrik, Goll János, Harrah József, Irmei Ferenc, Jankovich [97 Gy., Kőszeghy Géza, Kereszty István, Megyeri Károly, Sárosi Ferenc, Szabó N. Ferenc, Sipos Antal, Serly Lajos, ifj. Szetyei Nagy Károly, Schmidt Tódor, Sellei Schwartz Gyula, Vajda Viktor. Vidékről: Főkövy Lajos (Szeged), Felsmann János (Lugos), Gaál Ferenc (Szabadka), Kovárcz Emil (Losonc), Lekly Gyula (Kassa), Oláh Károly (Nagykörös), Preisinger József (Arad), Reberics Imre (Pécs), Riszner József (Jászberény), Tariczky Ferenc (Vác), Varga József (Nagy-enyed), Vágvölgyi Béla (Nagyszombat), Winkler Lajos (Nagyvárad), Wusching Conrád (Lugos).
A nagy erőfeszítések ellenére Ságh nem tudja megtartani a lap tulajdonjogát és azt kénytelen eladni nyomdászának, a feltörekvő Müller Károlynak. A bejelentés kelte 1887. jan. 14. – tehát az indulás óta csupán egy esztendő telt el. [6]
„ Budapest fővárosi tekintetes polgármesteri hivatalához bejelentő kérvénye
Müller Károly azelőtt Münszter K. könyvnyomda és a ťZenelapŤ tulajdonosának, lak. II. ker. Fő utca 20. sz. a. amelyben a ťZenelapŤ című szaklap átvételét tisztelettel bejelenti.
Tekintetes polgármester hivatal!
Alolírott bátorkodom bejelenteni, hogy az 1886. évi január hó 1-én megjelent zenészeti szaklapot ťZenelapŤ címen, mely akkor még Ságh József neve alatt szerepelt – átvettem.
A lap f. évi január hó 1-étől a II. évfolyamába lép, megjelen havonként háromszor 1-én, 10-én és 20-án. Előfizetési ára egész évre hat forint, félévre három forint.
Felelős szerkesztőnek sikerült megnyernem a lap volt tulajdonosát, Ságh József urat, ki tökéletes szakavatottsággal vezeti is a lap szellemi részét.
Midőn ezt bejelenteni szerencsém van, teljes tisztelettel maradok alázatos szolgája
Ságh József a ťZenelapŤ szerkesztője
Üllői út 4.
A könyvnyomda és a ťZenelapŤ tulajdonosa
Müller Károly”
A Zenelap nyomdahelyei a későbbiekben többször változtak, anélkül, hogy valódi tulajdonos változást bejelentettek volna. A szórvány lapszámok alapján 1888 végén a Pesti Könyvnyomda Rt. nyomtatta (Hold u. 7. ), 1891-ben a Schlenker és Kovács ny. (Akadémia u. 7. )
A 95309. eln. /1902. márciusi bejelentés szerint[7] a Zenelap a Magyarországi zenészek egyesületének tulajdonába került. Még tíz esztendeig állt fenn ebben a formájában, s így a leghosszabb életű zenei lapjaink sorába tartozik. 1912-ben szűnt meg, azonban ezt hivatalosan elmulasztották bejelenteni. Ennek több oka lehetett, például így a lapengedély továbbra is élő maradt és bármikor a lapot újra lehetett indítani.
A későbbiekben a remény is elhalhatott, a bejelentés elmaradt. Amikor az 1920-as évek közepétől megindult a Hivatalban az irattár rendezése, és a lapengedélyezési kérelmek és egyéb sajtóhatósági ügyek felülvizsgálata, a Zenelapot 1924-ben nyilvánították hivatalosan is megszűntté. [8] Erről az egykori tulajdonost [98 és szerkesztőt is, az ügyintézés mechanikus szabályai szerint értesítették. Természetesen az 1885-ös bejelentésnek megfelelően a Bodzafa utcában keresték, majd továbbították a határozatot a Thököly út 3. szám alá, ahová a kézbesítői értesülés szerint valamikor átköltözött. A fenti címen azonban a „ címzett ismeretlen”, ami nem is csoda, hiszen Ságh József még 1922-ben Vácott elhalálozott.
A fiatal Sztojanovics Jenő Zenevilág címmel 1890-ben indít egy szaklapot. [9]
Kedves licitáló nagyon RITKA - igaz hiányos - könyv, amely a magyar zenei kultúra előfutára.
Amennyiben úgy dönt a könyv megvételével kapcsolatban, akkor a számlaszámom a Szállítási gomb alatt található meg.
Kedves Olvasó!
A következő sorokban felsorolom, hogy még milyen komolyzenei tárgyú könyvet lehet licitálni
abban az esetben, ha a Vatera-levelezési rendszerén jelzik felém.
2.
Beethoven tavasza
Láng György
Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó
1973
380, -
A muzsikáról
Ádám Jenő
Zeneműkiadó Vállalat
1954
1970, -
A múzsák neveletlen gyermeke
Gáspár Margit
Zeneműkiadó Vállalat
1963
1380, -
Dolgozók hangversenykalauza
Bónis Ferenc
Csillag Mária
Farkas Endre
Fodor Zsigmond
Frideczky Frigyes
Népszava
640, -
Új operamesék
Tótfalusi István
Zeneműkiadó Vállalat
1987
A zene könyve
Dave Arthur
Dave Gelly
Neil Ardley
Susan Sturrock
Zenemű Kiadó
1983
1480, -
A zene története
Szabolcsi Bence
Zenemű Kiadó
1984
580, -
A végzet hatalma
Verdi
Zeneműkiadó Vállalat
1978
350, -
Hangversenykalauz
Tóth Dénes
Zeneműkiadó Vállalat
1960
980, -
Operalexikon
Várnai Péter
Zeneműkiadó Vállalat
1975
800, -
Balettlexikon
Horst Koegler
Zeneműkiadó Vállalat
1977
800, -
Operák könyve
Balassa Imre
Gál György Sándor
Zeneműkiadó Vállalat
1956 800 Ft
Kulcs a muzsikához
Pécsi Géza
Tankönyvkiadó Vállalat
1989
600
Jelenlegi ára: 4 500 Ft
Az aukció vége: 2013-01-09 18:43
. Magyar zenészeti lexicon RITKA! - Jelenlegi ára: 4 500 Ft
2012. december 22., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése